Gyakori keresési kifejezések
- COMPO
- Útmutatók
- Növényápolás
- Alapok
- Talaj és komposzt
- Mit kell észben tartani, amikor komposztálót készít
Mit kell észben tartani, amikor komposztálót készít
A komposztálás biológiai folyamat, melynek során otthonunk és kertünk bizonyos anyagai humusszá alakulnak egy olyan folyamat során, ahol oxigén, baktériumok és mikroorganizmusok játszanak szerepet. A komposzt segíti a talaj tulajdonságainak javítását. A tápanyagtartalom függvényében az érett komposzt a virágágyásokban és a zöldségeskertben is használható trágyázásra. Itt megtalál minden tudnivalót a komposztálásról.
Milyen hulladékfajtákat lehet komposztálni?
Csak a szerves hulladékok használhatók fel a komposztáláshoz. Fontos, hogy a komposzt ne tartalmazzon káros anyagokat vagy szennyeződéseket, mint például műanyag vagy kompozit anyagok, fóliák, gumi, fa vagy csont. Ha ezt nem vesszük figyelembe, a komposztálás nem fog működni és a komposztot később nem tudjuk felhasználni.
A komposztáláshoz felhasználhatók:
- Kerti hulladék (de nem a beteg növények vagy felmagzott gyomnövények)
- Nyers konyhai hulladék (gyümölcsök, zöldségek)
- Mértékkel: száraz fű vagy levágott pázsit
- Nyesedékek, rőzse és levelek
- Gumók és gyökerek
- Szalma
- Kéregdarabok
- Kávézacc és teafilterek
- Tojáshéj
- Mértékkel: (újság)papír, nem laminált és nem színes nyomtatvány
Hol van a komposztáló legmegfelelőbb helye?
A komposztáló számára tanácsos árnyékos vagy félárnyékos, szélcsendes helyet választani a kertben. A napsütötte hely nem megfelelő, mivel a komposzt túl gyorsan kiszárad a nyár során. A komposztáló érintkezzen a talajjal közvetlenül, hogy a talaj organizmusai, mint például a földigiliszta, utat találjon és otthonra leljen a komposztban. Ezért ne helyezze a komposztot szilárd felületre (kőre vagy betonra) semmilyen körülmények között. Amikor a helyet keresi, válasszon kényelmesen, könnyen megközelíthető területet. És egy jó tanács, hogy ne bosszantsa a szomszédokat: ne tegye a komposztálót a telekhatárra!
Mit kell észben tartani, amikor komposztálót készít?
Általánosságban a legjobb, ha a komposztáló nem nagyobb átmérőjű és nem magasabb 1,5 méternél. A biológiai folyamatokhoz mindig elég oxigént és nedvességet kell biztosítanunk. A túl laza komposzthalmok hamar kiszáradnak, a túlságosan tömör komposzthalmok viszont nem látják el elég oxigénnel a talaj organizmusait. Fontos, hogy a komposzt anyagait jól elkeverje a megfelelő egyensúly érdekében. A következők általánosságban igazak: minél változatosabb a keverék, annál gazdagabb a komposzt.
Ha fel szeretné gyorsítani a komposztálás folyamatát, aprítsa a hulladékokat a lehető legapróbbra. Adhat hozzá további tápanyagokat is. Például, egyszerűen locsoljon rá komposztaktivátorunkból minden egyes frissen hozzáadott komposztanyag-rétegre, majd óvatosan keverje el a komposztot. Biológiailag aktív, gyorsan ható anyag. Az eredmény magas minőségű mulcs komposzt 6–8 hét alatt. Megjegyzésként még annyit, hogy szárazabb időszakban a komposztot időnként meg kell locsolni.
Mikor elég érett már a komposzt?
Ha a rothadási folyamat jól megy végbe, a komposzt félérett állapotba kerül 2–3 hónap alatt. Illata olyan lesz, mint a friss erdei talajé, elveszíti rostos szerkezetét, a vastagabb összetevőket leszámítva. A komposzt egy év alatt válik igazán éretté. Akkor lesz érett, ha a szerves összetevők barna, jó illatú humusszá alakulnak.
Mire használható a komposzt?
Elméletben a komposzt a kertje minden szegeltében használható. Kifejezetten jól használható a konyhakertben tavasszal, ültetés előtt, illetve a fák és bokrok tövében. Jobban jár, ha nem használ komposztot acidofil növények gondozásához (rododendron, fukszia, erika és csarab), mivel ezek besárgulnak.
A növény fajtájától és a már eddig is hozzáadott trágyától függően akár öt centiméteres vastagságban is terítse szét a komposztot és gereblyézze azt el. Nagy mennyiségben tartalmaz foszfátot és káliumot. Ezt tartsa észben, ha más fajta trágyát is használ a komposzt mellett. A szaruliszttrágya tökéletesen megteremti a komposzt mellett a tápanyagegyensúlyt, és mindkettő használata esetén biztosítja az optimális trágyázást.
Miért éri meg a felszíni komposztálás az erőfeszítést?
A felszíni komposztálás jól kiegészíti a komposztálót. Használhat szénatöreket, leveleket, elszáradt növényi maradványokat is, egyenletesen elosztva a talajon ott, ahová hullottak. Erősebb szerkezetű, vagy fás anyagokat csak aprított formában használjon erre a célra is. Az eredmény egy olyan mulcsréteg lesz, ami jelentősen hozzájárul a növények egészségéhez és a talaj minőségéhez. Szabályozza a víz és a hő egyensúlyát, véd az esőtől és a széltől, gátolja a gyom növekedését és védi a talajban élő organizmusokat.
Ezek a témák is érdekelhetik
COMPO. Egyszerűen gyönyörű növények.
Együtt még több zöldet hozhatunk az életébe