Kertészkedés gyerekekkel

Négy éves kortól kezdve sok gyermek mutat érdeklődést egy saját virágágyás irányába. Minél inkább illeszkedik a fiatal ágyása a felnőttek kertjébe, annál nagyobb lelkesedéssel fogja a feladatát végezni. Hogy áttekinthetőbb legyen, a virágágyás ne legyen eleinte nagyobb egy négyzetméternél, hogy a növények elérhetők legyenek anélkül is, hogy az ágyás földjét gyakran taposni kellene. Jó ötlet megjelölni az ágyás határait – használjunk festett kavicsokat, nyaraláson gyűjtött kagylókat, így még emlékezetesebb lesz az élmény.

Amikor a virágokat választja ki, semmiképpen se feszítse túl sokáig gyermeke türelmét. Az erőteljes, gyors növekedésű virágok választása jó ötlet, ahogy azoké is, amelyek valamilyen élményt nyújtanak. Míg gyümölcsök és zöldségek esetében az ehető termés a jutalom azért, hogy nevelgettük a növényeket, a dísznövények a bennük rejlő szépséggel, vagy erős illatukkal kelthetnek érdeklődést.

Impresszív ezeknek a növényeknek a „harapása”, mivel a tátika virága szájként kitárul, ha gyengéden megnyomjuk. Bár ebből a növényből nem készíthető semmi, emiatt a különleges jellemzője miatt mindig vonzó marad a kis kertészek körében.  Ha szeretne sokszínű virágokat egész júniustól, akkor vessen magokat palántázótálcákra már januárban. Ezzel a kis kertészek lehetőséget kapnak, hogy néhány hónapig már az ablakpárkányon is gyakorolhassanak, mielőtt a kertbe mennének. Mivel ez csak csíráztató, a magokat minimális mennyiségű komposzt takarja. Jó ötlet egy szórófejes flakont használni az állandó nedvesség biztosítására. Ez nem csak szórakoztató, egyben azt is megelőzzük, hogy a túlzott locsolással kiáztassuk a magvakat. Május közepétől elkezdhet a virágágyás felé orientálódni; a magasabbra törő növényeket érdemes néhány hét elteltével karóval megtámasztani.

A sarkantyúvirág tökéletes a vetés gyakorlására. Ha a zsályát közvetlenül a virágágyásba szeretné vetni, azt legkorábban május elején tegye, mivel a palántái nagyon érzékenyek a fagyra. Az alaphoz tápanyagban gazdag virágföldet használjon, a magokat nyomkodja egy centiméter mélyen a talajba, majd vékonyan takarja azokat földdel. A magokat állandóan nedvesen kell tartani a csíráztatás szakaszában. Vigyázzon azonban, túl gyakori öntözéssel könnyen kimoshatja a magokat a földből. A sarkantyúvirág tökéletes talajtakaró a virágágyásban. Ha szeretné, pálcákból vagy zsinegekből építkezve gyermekével állványokat készíthet – a színes virágok örömmel fognak felfutni azokra. Ha a növény sikeresen növekedésnek indul, a virágjait fogyaszthatjuk salátának, vagy különféle ételek ehető díszítéseként használhatjuk fel azokat. A sarkantyúvirág levelei is ehetők, de enyhén fűszeres íze miatt nem annyira ajánlott fogyasztásra a gyermekeknek. Itt még több ehető virágot ismerhet meg .

A nyári gyermekrajzok klasszikus jegye a napraforgó. Impozáns magasságával és impresszív, nagy virágzó fejével ez a virág méltán sok gyermek kedvence. Napraforgót nem szabad május előtt vetni a virágágyásba – biztonságosabb a meleg ablakpárkányon cserépben palántázni. A napsütés mellett ennek a sárga szépségnek sok vízre is szüksége van, hogy magasra nőhessen. Ha a növény feje elnehezül, meg kell a növényt támasztani, hogy megvédjük azt az erősebb széllökésektől. Nyár vége felé, amikor a sárga virágok hullani kezdenek, érdemes leszedni a növény fejét, és meleg helyen kiszárítani. Így a gyerekek megtudhatják, honnan származik a napraforgómag, de a magok kinyerése elég munkaigényes feladat. A madaraknak könnyebb a dolguk a hegyes csőrükkel. A növény szárított feje szívesen látott eleség számukra a tél során. A legjobb, ha egy madáretetőbe helyezi a kertben, és megfigyelheti, hogyan válik az a madarak aktivitásának központjává.

A kertészkedés első évét követő zöldségbőség után már augusztustól készülhetünk a különleges csemegékre. Ha a földiepret a forró nyári hónapok során ültettük, elég ideje lesz télen növekedni, hogy a türelmes kertészeket a következő évben bőséges gyümölcsözönnel jutalmazza. Gondosan válasszon teljesen napos helyet, ha élvezni szeretné az édes gyümölcsöket. A kimerítő nyári hónapokra visszatekintve meg kell erősíteni a talajt, mielőtt új növényeket ültetnénk. Az állati trágyából, vagy komposztból készült természetes trágya tökéletes a gyermek virágoskertjébe. Ha ez nem áll rendelkezésre, jó szívvel merjük ajánlani az olyan organikus termékeket, mint a COMPO organikus lótrágya, a COMPO organikus csont- és szaruliszt trágya, vagy a COMPO organikus, lassan oldódó, gyapjút tartalmazó trágyája bogyós növényekhez. Az előkészületeket követően helyezze a növényeket pár percre vízfürdőbe, hogy sok vizet magukba szívhassanak még ültetés előtt. Ha a földieper-palántákat ezt követően is bőségesen locsolja és gyommentesen tartja, a növény hozama három éven át folyamatosan nőni fog. Májustól érdemes a palánták alá egy kis szalmát helyezni minden évben, hogy védjük a földiepret a kiszáradástól és a penésztől.

Mielőtt a betakarítás teljes lendületet venne, az édesszájú kertészek jó, ha észben tartják, hogy a kertünk más lakói és élvezettel rágcsálják ezeket a gyümölcsöket, így érdemes figyelni, ha lyukat látunk a gyümölcsön. Más riválisok, mint például a madarak és a csigák is próbára tehetik kis kertbarátaink türelmét. Ha nem sikerül tisztességesen megosztozni az epren, védhetjük azt madárhálóval, vagy a COMPO organikus csigagátjával, ami természetes kagylós mészkőből készül.

Mielőtt az élet az ajtók mögé szorulna a tél beálltával, jó ötlet segítő kezet nyújtani a sündisznóknak. Amikor a talaj hőmérséklete huzamosabb ideig fagypont alá esik, az állatok száraz helyet keresnek a kertben, hogy átvészeljék a telet. Míg a teljesen kifejlett sünök általában nem vesztegetnek időt, hogy gyorsan téli szállást keressenek, a fiatalabb állatok sokszor túl sokáig vadásszák az élelmet, és örömmel veszik, ha menedéket nyújtunk nekik. A legkönnyebb módja megsegítésüknek, ha felhalmozzuk az ősszel, a kerti munkákat követő időben hulló leveleket, fadarabokat és rőzsét. A védelmet nyújtó anyagokat nem elég egyszerűen felhalmozni a kertben, a gyerekek elgondolkodhatnak rajta, hogy hogyan is nézhet ki egy igazán jó bújóhely a sünök számára. Szóba jöhetnek a sűrű sövény, fatároló vagy a kerti pavilonok alatti védett helyek. Ha a kert nem nyújt tisztességesen védett helyet, a gyermekeivel építhet egy sünkuckót is. Tegyen egy egyszerű kis fakuckót természetes favédőszerekkel időjárásállóvá, vagy borítsa azt be kátránypapírral. Ha nem érez elég magabiztosságot egy menedék megépítéséhez, nézzen szét egy kisállatboltban a nyulaknak vagy tengerimalacoknak készült menedékek közt, és tegye azt időjárásállóvá. Mielőtt beállítanánk és kibélelnénk a házikót, egy kis átalakításra is szükség lesz, mivel a sünöknek vizelniük is kell a téli álom közben, de a menedéküket nem feltétlenül hagyják emiatt el. Hogy megakadályozzuk, hogy túl sok víz gyűljön össze a kuckóban a hónapok alatt, ássunk alá egy kis kavicsokkal teli dobozt. Ha kész vagyunk a vízelvezetéssel, kibélelhetjük a kuckót szalmával, szénával vagy rőzsével.
Ha nehéz is ellenállni, ne mozdítsa el, vagy emelje meg a menedéket egészen áprilisig, a fagyok végéig, hogy ne ijessze meg a kis lakókat.