Gyakori keresési kifejezések
.jpg)
- COMPO
- Útmutatók
- Növényápolás
- Alapok
- Öntözés
- Helyes ültetés
- A fagyosszentek időszaka – a rettegett kései fagyok
Mi áll az időjárási jelenség mögött
A fagyosszentek időszaka: a régi népi bölcsesség
Nincs még egy népi bölcsesség, ami annyi kertészt kínozna minden évben, mint a fagyosszentek. Legyen szó gyümölcsről, zöldségről, vagy virágról: Ha szeretné elkerülni a kései fagyokat, jobb, ha kivárja a május végét a veteményezéssel. Szóval, miről is szól ez a régi népi bölcsesség? Ebből a cikkből megtudhatja, hogy mi áll mögötte, és hogy honnan ered ez a szokatlan név.
A rettegett kései fagyok
Ahogy megpillantjuk április első napsugarait, azonnal ültetnénk, veteményeznénk és átültetnénk. De vigyázzunk! A hosszútávú klímaadatok azt bizonyítják, hogy az éjszakai fagyok veszélye általában egész május végéig fennáll. A túl sietős hobbikertészek azt kockáztatják, hogy végeznek a gondosan elültetett palántáikkal és átteleltetett dézsás növényeikkel. Meteorológiai szempontból a kései fagyok jelenségét a jelentős hőmérsékletkülönbség okozza ebben az időszakban a közép-európai és az északi területek között. Alacsony nyomású területek alakulnak ki északon, a szélcsendes kontinens pedig sokkal gyorsabban melegszik, mint az északi partvidéki területek. A meleg levegő kiáramlásával egyben jéghideg légáramlatok érkeznek a sarkvidéki területekről, és ezek a kontinens belseje felé tolódnak. Több hét enyhe időjárás után is bekövetkezhetnek az éjszakai fagyok, akár hó is lepheti kertünket. A kalendáriumban található dátumok csak hozzávetőleges útmutatást adnak; napjaink gazdái és kertészei a meteorológusok időjárás-előrejelzéseire támaszkodnak. Ami azt illeti, a közép-európai fagyok sokkal gyakoribbak és zordabbak voltak a 19–20. században, mint napjainkban – ennek alakulásáért valószínűleg a globális felmelegedés tehető felelőssé.
A „fagyosszentek” kifejezés
A „fagyosszentek” elnevezés a közbeszédből ered. Nem csak a vetéshez kötődő napokat jelöli a kalendáriumban, hanem katolikus püspökök és mártírok megemlékezési napjait is: Mamertus (május 11.), Pongrác (május 12.), Szervác (május 13.), Bonifác (május 14.) és Zsófia (május 15.) Mivel a rettegett kései fagyok gyakran estek ezekre a jeles napokra, ezért hagyományosan „fagyosszentnek” nevezzük őket.
A dátum legfontosabb jellemzői
A régi népi bölcsesség még az 1582-es, tíz naptári naptól megszabaduló naptárreformot megelőző időkre vezethető vissza. Mivel az emléknapok maradtak ott a kalendáriumban, ahol mindig is voltak, az időjárási jelenséget is ennyivel visszább kell tolnunk a jelenlegi naptárakban – a fagyos napokra tehát május 21–25. között kell számítanunk. A fagyosszentek dátuma régióról régióra is változik. Míg a fagyosszentek időszaka Németország északi részén május 11–13-ra esik, a déli országrészben május 12-én kezdődik és 15-én ér véget. Ez a népi bölcsesség Európa más országaiban is él. Általánosságban a következőket tanácsoljuk. Jobb, ha nem hagyatkozunk túlságosan a fagyosszentek időszakára, ehelyett inkább az időjárás-előrejelzéseket figyeljük, mielőtt palántáinkat kiültetnénk. Végül is, az időjárás mindig is csak rövid távon volt megjósolható, és ez így is marad.
Ezt is érdekesnek találhatja
COMPO. Egyszerűen gyönyörű növények.
Együtt még több zöldet hozhatunk az életébe